biztoshely biztositas

Biztosítási adó mértéke és fogalma

2013 januárjától biztosítási adót kell fizetni, melynek következményeit nem nagyon lehet előre megjósolni. Ha a biztosítók nem akarnak árat emelni, akkor az adófizetési kötelezettségük egészen biztosan a szolgáltatás színvonalának csökkenéséhez, esetleg a szolgáltatási kör szűkítéséhez vezethet. Az biztos, hogy fel van adva a lecke a társaságoknak, hisz a verseny így is elég nagy az ügyfelekért, amennyiben kénytelenek lesznek még díjakat csökkenteni, az egyes biztosítók működésképtelenségéhez is vezethet. Minden esetre az adó egy része várhatóan jelentkezni fog a díjakban, az át nem hárítható összeget pedig a biztosítók saját működésük terén elért költségcsökkentéssel, hatékonyabb munkavégzéssel tudnak talán némileg ellensúlyozni.

A biztosítási adó bevezetése akár azt is eredményezheti, hogy a társaságok fejlesztik, módosítják szolgáltatásaikat, lehetséges például, hogy a lakásbiztosítások esetében bevezetik az önrészt. Ezzel elérhető lenne, hogy bizonyos kiemelt kockázatú tételeknél csökkenteni lehetne a kártérítési limit nagyságát. Biztosítói vélemények alapján arra lehet számítani, hogy az adó bevezetésével a lakásbiztosítások esetében kisebb mértékben, a vállalati biztosításoknál kicsit nagyobb százalékban háríthatják majd át az adót az ügyfelekre.

A biztosítási adó mértéke 2013-tól a gépjármű kötelező felelősségbiztosítás után 30 százalék, a casco után 15 százalék és a vagyon- és balesetbiztosítások setében 10 százalék lesz. Ezek megfizetése mellett azok a biztosítók lehetnek képesek megtartani jelenlegi piaci helyüket, amelyek egyrészt el tudják kerülni a nagyfokú áremelést, másrészt szélesíteni tudják ügyfélkörüket szolgáltatásaik, termékeik fejlesztésével és e mellett ügyesen ki tudják gazdálkodni a baleseti adó összegét. Ha a cascót nézzük, érdemes lesz a biztosítóknak elgondolkodni azon, hogy olyan terméket visznek piacra, mely kisebb fedezettel szolgál, de jó áron eladható, még esetleg magasabb önrésszel is. Ez a tendencia egyébként már a biztosítási adótól függetlenül is tapasztalható, mivel a régi autók tulajdonosai sok esetben jelenleg is csak a legminimálisabb fedezetű, olcsó casco biztosítást kötik meg.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra terhelt 30 százalékos baleseti adó még nem jelentett óriási díjtöbbletet az autósok számára, de kérdés, mekkora terhet jelent majd a biztosítási adó egy részének beépítése is a kötelező díjába. Ez már érezhető költségtöbbletként jelentkezhet az üzembentartóknál is. Ezt a fajta biztosítást pedig mindenkinek kötelezően meg kell kötnie, úgy hogy feltételezhetően itt lesz majd a legnagyobb fluktuáció az ügyfelek részéről.

Fel lehet készülni arra, hogy a biztosítási adó elindulásával jelentős mértékben meg fognak szaporodni a felmondások, hiszen a szerződni készülő ügyfelek minden esetben a legkedvezőbb termékeket keresik majd. Ettől várható a biztosítási piac akár teljes átrendeződése is, amit igen nagy verseny előzhet meg az ügyfelek megszerzése és megtartása érdekében.


A baleseti adó szabályai 2016 - 2017

A baleseti adó szabályai a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) II. fejezetében találhatóak. 2012. január 1-jei hatállyal1 történő bevezetésének indoka, hogy a biztosító társaságok által a közúti balesetekre tekintettel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére rendelkezésre bocsátott összegek mértéke jelentős mértékben alulmúlja a bekövetkezett balesetek egészségügyi költségeit, amelynek terheit a baleseti adó bevezetésével a gépjárművek üzembentartóinak is viselniük kell. Az adókötelezettség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással terhelt időszakhoz kapcsolódik.

1. Az adó alanya: Az adó alanya az a személy (szervezet), akit (amelyet) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség terhel. A biztosítási kötelezettség alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek, illetve meghatározott feltételek esetén az állami gépjárművek kivételével – a Kgfb. tv. szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. A baleseti adó alanya tehát az üzembentartó. Üzembentartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy, vagy a tulajdonos (ha nincs más személy megjelölve).

2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: A baleseti adókötelezettség a Kgfb. szerinti biztosítási időszak vonatkozásában áll fenn. A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

A biztosítási időszak határozatlan időtartalmú szerződések esetén főszabály szerint egy év. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartalma alatt díjnemfizetéssel szűnik meg, és a szerződés újrakötésére kerül sor, a biztosítási időszak a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig tart. Határozatlan időtartamú szerződést kell kötni az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében.

Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető. Szintén határozott tartalmú biztosítási szerződés köthető akkor, ha a más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa a Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés megkötésére kötelezett annak okán, hogy a gépjármű rendeltetési hely szerinti tagállama Magyarország.

Határozott tartamú szerződések esetén az adókötelezettség természetesen a szerződésben rögzített időtartamig áll fenn.

Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnése a biztosítási díj meg nem fizetése miatt következik be, és a gépjárművet ennek következtében kivonják a forgalomból, az adókötelezettség egészen a forgalomból való kivonásig fennáll. Ebben az esetben a forgalomból való kivonás időpontjáig felhalmozott adótartozást rendezni kell.

3. Az adó alapja: A baleseti adó alapját a Neta tv. annak függvényében differenciálja, hogy az adóköteles időszak a Kgfb. tv. szerinti speciális időtartamra (türelmi időszak, fedezetlenségi időszak) esik-e.

Főszabály szerint határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén az adó alapja az éves gépjármű-felelősségbiztosítási díj, határozott tartalmú biztosítási szerződések esetén a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj. A baleseti adót csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj után kell megfizetni, a kiegészítő biztosítások (pl. poggyászbiztosítás, jogvédelem, balesetbiztosítás) esetén nem. A főszabálytól eltérően kell megállapítani az adó alapját az alábbi esetekben. A fedezetlenség időtartama alatt az adó alapja a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díj.

A fedezetlenség időtartama az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének azon időtartama, amelyre a biztosító kockázatviselése díjfizetés hiányában nem terjed ki (kivéve a szünetelés időtartama). Pl. gépkocsi-vásárlás esetén, illetve üzembentartó-váltás esetén az említett esemény megtörténtének pillanatától már rendelkezni kell biztosítással, amelynek ezt követően folyamatosnak kell lennie annak érdekében, hogy a fedezetlenség esete ne álljon fenn. A fedezetlenség a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap és a szerződés újrakötése (illetve a gépjármű forgalomból való kivonása, elidegenítése) közötti időszakot jelenti, amelyre a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által meghirdetett fedezetlenségi díjat kell fizetni. Ezen díjat az a biztosító szedi be, amely az üzemben tartóval a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését követően újra szerződést köt.

Ismételt szerződés a biztosítási időszak hátralévő részére kizárólag azzal a biztosítóval köthető, amellyel a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnt meg).

A 2013. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint amennyiben a szerződés újrakötésére a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése következtében kerül sor, a szerződő fél a szerződés újrakötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre (ennek fogalmát lásd később) járó díjat, továbbá a fedezetlenségi díjat. Ebben az esetben a 60 napos türelmi időre az adóalap a biztosító által visszamenőleg beszedett biztosítási díj, a 61. naptól a szerződés újrakötésének napjáig pedig a fedezetlenségi díj.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazon eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel való megszűnését eredményezi.

A törvény szerint, amennyiben a biztosító a fedezetlenség időtartamára jutó baleseti adót beszedi (a szerződés megszűnését követően a korábbi biztosítottal újbóli szerződéskötésre kerül sor), az adóalap a fedezetlenségi díj lesz. A türelmi idő és a gépjármű forgalomból való kivonásáig terjedő időtartam azon napjaira, illetve a fedezetlenségi időszak azon időtartamára, amelyekre a biztosító az adót nem szedte be, az adóalapot a MABISZ által közzétett, a türelmi idő első napján érvényes fedezetlenségi díj napi összegének és a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzataként kell meghatározni. Ezzel kapcsolatban szükséges meghatározni, mi minősül türelmi időszaknak.

A türelmi idő a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik.

4. Az adó mértéke: Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira legfeljebb 83 Ft. Tekintettel arra, hogy a fedezetlenség időszakára a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, erre az időszakra a felső limit nem vonatkozik.

5. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése

A) Adóbeszedés: Az adót főszabályként az adó beszedésére kötelezett biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A biztosító szedi be a (1) kockázatviselésével terhelt és biztosítási díjjal lefedett időszakra eső adót, illetve (2) a kockázatviseléssel nem érintett – türelmi időszakon túli – időtartamra (fedezetlenség) eső adót, amennyiben az adóalany a biztosítóval újból szerződést köt a biztosítási időszak alatt és a fedezetlenségi díjat megfizeti.

A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. Az adót tehát az esedékes biztosítási díjjal egyidejűleg és azzal azonos módon kell megfizetni. Ha pl. a felek abban állapodnak meg, hogy a biztosítási díj negyedévente esedékes, akkor az adót is negyedévente kell megfizetni. Ezzel kapcsolatban lényeges, hogy amennyiben az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg. Az általa befizetett összeg baleseti adót meghaladó része tekintendő tehát a biztosítási díj összegének. Az adó beszedésének elmulasztása nem mentesíti a biztosítót az adó megfizetése alól (ideértve azt az esetet is, ha annak beszedésére a biztosító kísérletet tett, de az adó egészben vagy részben nem folyt be).

A fentiek alapján, amennyiben a Neta tv. által előírt baleseti adót (és biztosítási díjat) a biztosított személy az esedékességkor megfizette, a biztosítottnak az adót érintően további teendői nincsenek.

B) Önadózás: Önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót az adó alanya, ha
(aa) a biztosítási kötelezettségét a Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás igénybevételével teljesíti, vagy
(ab) a biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg, az ügyfél fedezetlenségi díjat sem fizet, melynek következtében a gépjárművet a forgalomból kivonják vagy változik az üzemben tartó személye.

Az (aa) pontban rögzített határon átnyúló szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha a biztosító székhelye nem Magyarországon van és a biztosító Magyarországon telephellyel vagy fiókteleppel sem rendelkezik. Az ilyen határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosítók adatait a PSZÁF az internetes honlapján köteles közzétenni.

Az (ab) alpontban rögzített esetben az önadózási időszak a biztosítási díjjal le nem fedett, adókötelezettséggel terhelt időszakra vonatkozik.

A biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatti megszűnésekor a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől – a türelmi idő 60. napjától – számított 15 napon belül igazolást állít ki az üzembentartó részére arról, hogy az adó mely napig van befizetve. Az adózó ezen igazolás alapján tudja megállapítani, hogy mi az önadózás kezdeti időpontja. Az adóval nem rendezett időszakra vonatkozó adó összegét a gépjármű forgalomból való kivonását követő hónap 15. napjáig kell megállapítani, míg bevallani és megfizetni az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig kell.

Mind a beszedésre kötelezett biztosító, mind önadózás esetén az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (biztosítók a 1310B jelű, magánszemélyek a 1310M megnevezésű nyomtatványon).

(aa) az ügyfél a felszólítás hatására rendezi kötelezettségét a türelmi időszakon belül: Amennyiben az ügyfél a türelmi időszakon belül eleget tesz a felhívásnak, a szerződés díjrendezetté válik.

(ab) az ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak a türelmi időben, a fedezetlenség időtartama alatt nem köt újra szerződést a biztosítóval és a járművet kivonják a forgalomból (illetve eladják azt)

Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a türelmi időszak utolsó napján megszűnik. A biztosító az ezt követő 15 napon belül kiküldi az igazolást arról, hogy az adó mely napig van befizetve. Jelen példában az adóval le nem fedett időszak a 91. napon kezdődik (amikor már tart a fedezetlenség időszaka) és a biztosító kockázatviselésével nem érintett időtartamra eső adó a MABISZ által közzétett fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam napjai számának szorzatával egyenlő. Az adóalany a jármű forgalomból való kivonása hónapját követő hó 15. napjáig köteles megállapítani a baleseti adót a 1310M jelű nyomtatványon. Az adó megfizetésére a Neta tv. 11/H. § (2) bekezdése értelmében az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig kötelezett.

Nem találta azt, amit keresett, esetleg kérdése lenne? Tegye fel nekünk itt és mi a lehető leghamarabb megválaszoljuk Önnek!

Segíthetünk?

Elakadt? Kérdése van,
biztosítás kötéssel kapcsolatosan?
Hívjon! -
06-70-330-6065