A biztosítási alkuszok tanácsa az, hogy erre figyeljünk a lakás biztosítása során, mely információk birtokában sok kellemetlenséget elkerülhetünk. Az köztudott, hogy a lakásbiztosítások a legtöbbet kötött biztosítások között szerepel, ami természetesen nem véletlen, hiszen a biztosítás tárgya, egy ember legnagyobb értékét védi, azaz, az otthonát, amely az esetek nagy részében egy élet munkáját tartalmazzák. Ehhez képeset, mégis az a tapasztalat, hogy az emberek nem fordítanak elég figyelmet a szerződésre, annak megkötésekor, amely a későbbiekben gyakran okoz számukra kellemetlen meglepetéseket. Mire figyeljünk oda? Erre figyeljünk a lakás biztosítása során, mely buktatókat lentebb tárgyalunk.
Számolja ki lakásbiztosítását itt!
Kezdjük azzal, hogy melyek a fedezett káresemények köre, azaz, hogy milyen káresemények megtörténte esetén fizet a biztosító. Jellemzően, a lakásbiztosítások fedezeti köre több káresemény típusra is kiterjed. Rendszerint a biztosítók tételesen felsorolják a szerződési feltételekben, ezért olvassuk el részletesen a szerződés minden betűjét, mert egy káresemény esetében az alapján fog a biztosító téríteni, illetve nem téríteni. Fontos tudnunk, hogy az egyes biztosítóknál fellelhető lakásbiztosítások biztosítási köre nem azonos. Ez azt jelenti, hogy vannak biztosítók, ahol egy adott káresemény elleni védelem szerepel a beépített biztosítási fedezetek között, míg egy másik biztosítónál, ugyanaz a káresemény csak a választható biztosítási fedezetek között található. Más a helyzet az un all risk- összkockázatú- típusú lakásbiztosítások esetében, ugyanis azoknál a biztosítási fedezet teljes körű, ami azt jelenti, hogy kiterjed olyan káreseményekre is, amelyek nincsenek a biztosítási feltételek között tételesen felsorolva.
Következő gyakori hiba, az ügyfelek oldaláról, hogy nem figyelnek a biztosítás fordulónapjára, amely főként akkor válik érdekessé, ha valaki biztosítót akar váltani. Ugyanis mint több más biztosítás esetében is, a lakásbiztosításoknál is a fordulónappal lehet a régi biztosítást felmondani, illetve az újat megkötni. Ne felejtsük, hogy a felmondásnak a fordulónap előtt 30 nappal, írásban kell beérkezni a biztosítóhoz. Amennyiben nem várjuk meg a fordulónapot, és évközben mondjuk fel a lakásbiztosításunkat, abban az esetben a régi biztosítónak joga van az év hátra lévő részére, a fordulónapi tartó időszakra is kérni a biztosítási díj befizetését, függetlenül attól, hogy már arra az időszakra az új biztosítónak is fizeti a díjat.
A következő tipikus hiba, hogy sokan nem rendszeresen el vannak maradva a biztosítás díjának a befizetésével. Sokan minden egyéb befizetést fontosabbnak tartanak, és utoljára fizetik be annak a díját, illetve, ha valami befizetését halasztani kell pénzhiány miatt, annak a biztosítási díj az áldozata, mert jellemzően, az tűnik legkevésbé fontosnak, mert az ember hajlamos azt hinni, hogy őt elkerüli minden baj. Azonban, ha mégis bekövetkezik valami káresemény, és adott esetben 40 napja el vagyunk maradva a díjfizetéssel, akkor nagyon kellemetlenül fog minket érinteni, ha a biztosító megtagadja a kár kifizetését. Pedig jogosan teszi, ugyanis a biztosítóknál létezik, egy un. türelmi idő, mely rendszerint 30 nap, és amennyiben valaki annál hosszabb díjelmaradással rendelkezik, akkor a biztosító kártérítési felelőssége megszűnik. Természetesen a türelmi időszak nem csak 30 nap lehet, hanem 60, vagy akár 90 nap is. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a biztosítónknál mennyi a türelmi idő hossza.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell még említenünk még egy gyakran előforduló hibát, az un. alulbiztosítást. Mit is takar ez a kifejezés? Azt jelenti, hogy a biztosítási szerződésben szereplő, biztosítási érték nem reális, azaz eltér a vagyontárgyak valóságos értékétől, mégpedig negatív irányba, azaz a valóságos értékük magasabb, mint a biztosítási értékük. A számok nyelvén kifejezve ez azt jelenti, hogy adott esetben egy lakás piaci értéke a szerződéskötés időpontjában 20 millió Ft, de a szerződésben szereplő, biztosítási érték csak 15 milli Ft, akkor egy esetleges káresemény esetén, a keletkezett kárnak csak a 75 %-át fogja a biztosító megtéríteni, mert a két érték arányát veszi figyelembe. Fontos tehát, hogy a szerződésben a vagyontárgyak valóságos, piaci értéket vegyük fel, még akkor is, ha így kicsit magasabb lesz a biztosítási díj. Sőt erősen javasolt az is, hogy éljünk az értékkövetés lehetőségével is, mivel a vagyontárgyak értéke évről-évre változik, azaz lehetséges, hogy 2-3 múlva az értéke a szerződéskori értékéhez képest 20 %-kal is emelkedik. Nekünk ezzel kapcsolatban nincs sok dolgunk, csak élnünk kell a biztosító által, minden évben felkínált korrekció lehetőségével.