Magyarországon is nagymértékben megnőtt a közúti forgalomban résztvevő gépjárművek száma. Ez egyúttal azt is magával hozta, hogy ezzel arányosan nőtt a különféle balesetek, koccanások száma, amelyek esetében jellemzően kisebb-nagyobb anyagi károk keletkeztek. A rendszerváltás előtt nem volt kötelező biztosítás, ahogyan biztosítók sem voltak, mert a biztosítás is állami monopólium volt, ezért csak az egy szem Állami Biztosító működött az országban. A balesetekből keletkezett károkat ezért általában a vétkes fél fizette, abban az esetben, már ha elismerte egyáltalán a vétkességét.
Számolja ki itt a kötelező biztosítását! - 11 biztosító díjából választhat.
Gyakran nem ismerte el, és az igazság érvényesítése ezután hosszantartó jogi hercehurcába fulladt. Sokan inkább lenyelték a kárt, minthogy elkezdjék a sok energiát, és pénzt felemésztő háborúskodást a vétkes féllel. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekébe került 1991-ben bevezetésre a kötelező felelősségbiztosítás, amelyet minden gépjármű tulajdonosnak, és fenntartónak meg kellett kötni, mert ellenkező esetben a gépjármű nem vehetett részt a közúti forgalomban. A kötelező érvény mindenféle gépjárműre kiterjedt, amely saját motorral rendelkezik, illetve a pótkocsikra is. A kötelező biztosítás viszonylag alacsony tarifa ellenében átvállalja a teljes kockázatot a biztosítottól, tehát ez egy önrész nélküli biztosítás.
A biztosítási szerződés határozatlan időre kerül többnyire megkötésre, de van lehetőség minden évben egy alkalommal, a fordulónapon lemondani a kötelező biztosítást, amennyiben biztosítót akarunk váltani. Amennyiben nem nyilatkozik róla az ügyfél, akkor automatikusan még egy évig érvényes marad a szerződés. Természetesen van arra is lehetőség, hogy a fordulónap kivárása előtt felmondja az ügyfél a biztosítást. Ilyen eset, ha a gépjármű értékesítésre kerül, vagy kivonják a forgalomból. Erről részletesen tájékozódhat az ügyfél a biztosítók által az ügyfél rendelkezésére bocsájtott ÁSZF-ben. Az általánosságok után térjünk rá arra, hogy a lassú jármű, mezőgazdasági vontató kötelező biztosítása hogyan történik. A kötelező biztosítás a fentiek alapján a lassú járművekre is kiterjed.
Lassú járműnek nevezzük azokat a saját motorral rendelkező gépjárműveket, amelyeknek a sebessége nem haladja meg a 25 km-t. Ilyen járművek többek között az önjáró munkagépek. Jellemzően alacsony a biztosítási tarifájuk, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem érdemes megismerni több biztosító ajánlatát is. Nagy segítséget tudnak ebben adni a biztosítási alkuszok, illetve a honlapjaikon is megtalálható kalkulátorok. Fontos tudnunk, hogy a lassú járművek részt vesznek a bonus-malus rendszerbe, míg a mezőgazdasági vontatók igen, ezért a tarifájuk kiszámításában is eltérések vannak.