A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény előírja, hogy ezzel a fajta biztosítással minden egyes gépjármű tulajdonosnak, illetve üzembentartónak a saját nevére kiállított szerződés formájában rendelkeznie kell, amennyiben a jármű Magyarországon bejegyzett telephellyel van nyilvántartva és e szerződést a rendszeres díjfizetéssel hatályban is kell tartani. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen olyan biztosítási forma, ami az üzemeltetés ideje alatt másoknak okozott kár tekintetében fedezetet biztosít. Minden járművezető tisztában van azzal, hogy a kötelező biztosítás hiányában nem vehet részt a közúti forgalomban, ráadásul azt is tudjuk, hogy egy káresemény során, ha nincs élő kötelezőnk, a különféle büntető szankciók mellett még anyagi szempontból
is nagyon rosszul járhatunk, mert például nem lehet megúszni ekkor a fedezetlenségi díj megfizetését.
Számolja ki itt a kötelező biztosítását! - 11 biztosító díjából választhat.
A vonatkozó törvény persze nem csak az ügyfél, hanem a biztosító magatartását és kötelezettségeit is szabályok keretei közé foglalja, így meg van határozva az az összeg, melyet az előírásoknak megfelelő körülmények között a biztosítók ki kell, hogy fizessenek. Egy adott biztosítási káresemény során – függetlenül attól, hogy a balesetnek hány károsultja van – dologi károk vonatkozásában káreseményenként a biztosító ki kell fizesse a kárösszeget 500 millió forint összegig, ha pedig személyi sérüléssel is járt a káreset, akkor ez a felső limit 1600 ezer forint, tehát e határig fennáll a társaság kockázatviselési kötelezettsége.
A kötelező biztosítás alapjai és feltételei szabályozottak, e szerint jogszabály írja le a szerződéskötésre vonatkozóan betartandó rendelkezéseket, a kgfb szerint alkalmazandó gépjárműkategóriákat, rendelkezik a bonus malus rendszerről és a díjak mértékére vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. A kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok 2011-ben módosultak, ennek köszönhetően ma már a díjak kalkulusának alapja az adott jármű teljesítménye kW-ban.
Kötelező biztosítást lehetséges határozatlan és határozott időre is kötni, azonban bizonyos esetekben a törvény szerint, mint például az állandó forgalmira kötelezett gépjárművekre csak határozatlan időtartamra lehet szerződni, ami egy éves biztosítási időszakot takar. Alapvető feltétel egy okozott káresemény bekövetkezésekor, hogy azt a szerződés tulajdonosa az eseményt követő öt napon belül biztosítója felé bejelentse, mégpedig írásos úton, e mellett meg kell adnia a kár rendezésekor szükségessé váló adatokat, az esemény lehető legpontosabb leírását és meg kell jelölni azt a szervet, mely a károkozáskor a hatósági eljárást lefolytatta. A vétlen félnek is van bejelentési kötelezettsége a károkozó kötelező biztosítója felé, mégpedig harminc napos határidőn belül ahhoz képest, mely időpontban az eseményről értesült. Nagyon lényeges feltétele a kötelező biztosítási szerződésnek, hogy nem lehet szerződő fél olyan személy, aki átmenetileg, mint bérlő, vagy használó vezeti a járművet és nincs a forgalmi engedélyben a neve feltüntetve.
A kötelező biztosítás díjának alapja, mint említettük a jármű teljesítménye és a kategóriába sorolás, mely a 2009. évi LXII. Törvény és annak kiegészítése, a 20/2009. PM rendelet határoz meg. A szerződéses feltételek is meghatározottak bizonyos szempontok szerint és adott mértékben a jogszabály által, de e mellett, minden egyes biztosító rendelkezik saját szabályzattal, melyet szerződéskötés előtt érdemes nagyon figyelmesen áttanulmányozni, egészen az apró betűs részeket is beleértve. Így nem érhet senkit meglepetés mondjuk azon a téren, hogy netán nincs tisztában azzal, mikor is van a biztosítónak kötelező biztosítási kockázatviselési kötelezettsége és főleg, hogy mikor nincs. A kgfb területi hatálya például törvényileg meg van szabva, mégpedig a kötelező e szerint az Európai Gazdasági Térség, valamint Svájc területére terjed ki, de e mellett hatályos a nemzetközi zöldkártya rendszerbe tartozó azon országok esetén is, amelyeknek tekintetében a Magyar Nemzeti Iroda az ottani nemzeti irodával megállapodást kötött. Az ezen nemzetközi megállapodásokat aláíró államok listája a PSZÁF részéről közzétételre kerül és nyilvános, bármikor megtekinthető, például a mi oldalunkon keresztül is.
Alapvető feltételek a kötelező biztosítás szerződése esetében, hogy fedezet alá vonhatók nem csak személygépjárművek, de autóbuszok, motorkerékpárok, tehergépjárművek pótkocsik és vontatók, lassú járművek, mezőgazdasági vontatók, valamint segédmotoros- és négykerekű segédmotoros kerékpárok is, mint többek között a quad. Természetes és nem természetes személy egyaránt köthet kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, nyilvánvalóan, ha cég szerződik, akkor rendelkeznie kell a megfelelő okmányokkal, iratokkal.
Nagyon lényeges tudnivaló az is, mikortól él a biztosító kockázatviselési kötelezettsége? A kockázatviselés kezdő időpontja lehet a szerződésben e tekintetben feltüntetett dátum, vagy pedig egyszerűen a szerződés mindkét fél által történt aláírásakor lép érvénybe a biztosítási fedezet. Amiről minden tulajdonosnak és üzembentartónak tudnia kell, hogy a kötelező biztosítás díjait a társaságok minden szerződés esetén egyedileg határozzák meg, természetesen a meghirdetett épp aktuális tarifájukat véve alapul, és ez a díj az egy éves biztosítási időszak alatt nem változhat meg. Ha oldalunkon megismerkedik a kötelező biztosítás kalkulátor programmal, nagyon egyszerűen és átláthatóan meg fogja tudni és érteni, mik befolyásolják még a díj mértékét, mint például a jármű teljesítménye mellett sokat számít, milyen korú a szerződő fél, sőt az is, hogy milyen fajta kedvezményeket vehet igénybe. A legjobban tehát higgye el akkor jár, ha weboldalunkon keresztül köti meg kötelezőjét, mert ekkor minden úgy történik, ahogy az a kötelező szerződés alapja és feltételei szerint elvárható.