A biztosítások működésével kapcsolatban sok feketelyuk van az emberek fejében. Legtöbb esetben az ügyfelek csak felületes ismeretekkel rendelkeznek azzal a biztosítással kapcsolatban, amit megkötöttek. Amire leginkább odafigyelnek az jellemzően a díjazás, vagyis hogy olcsó legyen. A részletekre már nem kíváncsiak, pedig ahogyan mondani szokták: az ördög a részletekben van. Nagyon kellemetlen meglepetések érhetik a biztosítottakat egyes esetekben, amikor egy káresemény esetén azzal a helyzettel kerülnek szembe, hogy a biztosító vagy nem fizet, vagy fizet, de sokkal kisebb összeget, mint amire számítottak, illetve amekkora a kár valódi összege. Az egyik ilyen dolog, ami kellemetlen meglepetést okozhat akkor, ha nincs tisztában vele az ember a biztosítás érvénybe lépésének a kezdete.
Vagyis jó tudni: mikortól véd a biztosítás? Sokan gondolják azt, hogy amikor kitöltésre, illetve aláírásra került az ajánlati lap, és az első biztosítási díj is befizetésre került, akkor attól a pillanattól kezdetét veszi a biztosító kockázatviselése. Ez azonban nem ilyen egyértelmű. Vannak termékek, melyekre igaz, de vannak olyan termékek, amelyekre messze nem igaz. Hogy is van ez? Alaphelyzetben mindig figyelni kell arra, hogy az ember pontosan megismerje a szolgáltatást, illetve a feltételeket, mielőtt aláírja a szerződést. Jellemzően egy szerződésben két fél van jelen, ami a biztosításoknál is így van. Van egy szolgáltató fél, illetve a másik fél, aki élni kíván a szolgáltatással. Természetesen mind a két félnek ajánlott teljes mértékben megismerni a másik fél feltételeit, igényeit, elvárásait, ugyanis a szerződés mindkét félre helyez kötelességeket, illetve jogokat.
A szerződés pontos ismerete nélkül a felek nem tudják tökéletesen teljesíteni a rájuk háruló kötelezettségeket. Így fordulhat elő az a helyzet is, hogy sokan azt hiszik, hogy a szerződés részükről történő aláírásával, illetve az első díjrészlet befizetésével a biztosító kockázatviselése azonnal elkezdődik, aztán meglepve tapasztalják, ha egy másnap bekövetkező vihar okozta kár esetén a biztosító nem fizet kártérítést. Tudni kell ehhez ugyanis, hogy a biztosítónak joga van 15 napig elbírálni a szerződést, amely időre nem vonatkozik a kockázatviselése. Mint szerződő félnek, a biztosítónak joga van felmérni az ajánlattételben szereplő kockázatokat, és az alapján elfogadni, módosítani, vagy elutasítani az ajánlatot. Főleg fontos az elbírálás nagy kockázatvállalás esetén, hiszen a biztosító is egy profit orientált vállalkozás. Vannak olyan biztosítások, amelyeknél a kockázatviselés kezdete eleve ki van tolva, mint például az egészségbiztosításoknál, jellemzően 3 hónapra, vagy az életbiztosításoknál a halál esetére vonatkozó fedezet csak 6 hónap múlva lép életbe. Ezekre a visszaélések elkerülése végett van szükség, mert ellenben gyakran előfordulna, hogy sokan akkor kötnének biztosítást, ha már betegek, vagy néhány napjuk van már csak hátra.
Ugyanakkor az ügyfeleket védi az a szabály, amely előírja, hogy ha a biztosító nem reagál a határidő lejártáig az ajánlatra, akkor a szerződés, és vele a kockázatviselés automatikusan kezdetét veszi. Jellemzően azonban a biztosítók határidő előtt elbírálják a szerződéseket, és aláírva eljuttatják a biztosított félnek a biztosítási kötvényt. Természetesen vannak olyan biztosítási termékek, ahol nem él a 15 napos elbírálási idő. Ilyen például az utasbiztosítás is, amelyet jellemzően az utazás megkezdése előtti napon is meg lehet kötni, és az utazás megkezdése napjának 0. órájától már érvénybe lép, és él a kockázatviselés. Egyértelmű, hogy itt nincs lehetőség a 15 napos bírálatra, hiszen gyakran néhány órával az utazás megkezdése előtt történik az ajánlattétel. Összefoglalva a fentieket, arra kell figyelni, hogy az ember egy biztosítás megkötése előtt szerezzen be minden információt a termékről, alaposan tanulmányozva a termékre vonatkozó szabályzatokat, hogy tisztában legyen azzal, hogy mit ír alá, és így ne érhesse kellemetlen meglepetés.