Aki gépjármű tulajdonos, vagy üzembentartó, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a kötelező biztosítást minden körülmények között meg kell fizetni, méghozzá az előírt időn belül. Ez több okból is nagyon lényeges, egyrészt azért, mert ha nincs élő kötelezője valakinek és balesetet, másnak kárt okoz, aki bizony zsebből kell kifizetnie a keletkező kárt. A másik rögtön felmerülő nagy probléma, hogy az elmaradt kötelező esetén a biztosító fedezetlenségi díjat számol fel, nem is keveset, a többi vele járóbüntetésről és kellemetlenségről már nem is beszélve. Az alapból kiszabott büntetés mellé ugyanis a hatóság még pótdíjat is számít, és ezek együttesen már igen csak tetemes összegre rúghatnak.
Ha nem számolunk ezekkel a büntetésekkel, akkor is eleve, már megüthetjük a bokánkat, ha nincs érvényes kötelező biztosításunk, hiszen e nélkül a közúti forgalomban nem is szabad részt venni, így már egy közúti ellenőrzésbe belefutva ezért önmagában is büntethetnek. Amikor gépkocsit vásárolunk, már a legelső hazafelé vezető útra is csak úgy indulhatunk, hogyha meg van a kötelező biztosítási szerződésünk, sőt ezt megelőzően már rendelkezni kell vele, mert ennek hiányában át sem tudjuk íratni az autót a nevünkre. Amikor pedig igazolni kell, hogy befizettük a kötelezőt, annak is stimmelnie kell, hogy a biztosítás az üzembentartó, illetve tulajdonos nevére szól. Tehát ne késsen a kötelező befizetésével és mi itt azt is elmondjuk, miért.
A kötelező biztosítási törvény több ponton módosult, így többek között új rendelkezés lépett a 22. § (5) bekezdése helyébe, e szerint pedig amennyiben az ügyfél nem fizette meg idejében a díjat és ebből kifolyólag fedezetlenségi díj került felszámításra, akkor a fedezetlenségi díjat a szóban forgó időszakra az aktuális díjjal egyszerre kell megfizetni teljes egészében. Ebben a paragrafusban van egy másik változás is, mégpedig az, hogy ha a fedezetlenségi díj a rendelkezésre álló határidő alatt nem kerül megfizetésre – teljesen mindegy milyen okból, még akkor is, hogyha a biztosító részéről nem került kiszámlázásra-, akkor érdekmúláskor a Kártalanítási Számla Kezelője jogosulttá válik a teljes összeg beszedésére.
Másik igen rázós következménye annak, hogyha elkésik valaki a kötelező díjának megfizetésével, hogy egyszerűen bekövetkezhet a biztosítás megszűnése. Amikor pedig ez történik, tehát díjnemfizetés miatt szűnik meg a szerződés, abban az esetben egy reaktiváláskor nem csak az elmaradt díjat, de még a megszűnés és a szerződés újrakötése közötti időszakra vonatozóan is ki kell fizetni a fedezetlenségi díjat. Ez az egész együttesen már ránézésre is látható, hogy jóval meghaladja azt az összeget, mintha idejében kifizettük volna a szerződés szerinti kötelező biztosítási díjat. Lényeges azzal tisztában lennünk, hogy attól, mert a biztosító díjnemfizetés okán felbontja a szerződést, a fizetési kötelezettség még nem szűnik meg. Ismeretes, hogy a díj befizetését illetően rendelkezésünkre áll 60 nap a pótbefizetésre, ám amikor ez a határidő is letelik, a társaság minden további nélkül felbonthatja a szerződést, sőt ezt kötelezően meg is kell tennie.
Ami még mindezeken felül pluszban ránk száll teherként – és erről sokan könnyen megfeledkeznek -, hogy még adóhátralékba is kerülünk, mivel a kötelező díjával együtt a baleseti adót sem fizettük meg. itt aztán még arra is számíthatunk, hogy az adóhatóság behajtja ezt a tételt. Érdemes tehát valami bevált módszert alkalmazni arra, hogy a kötelező biztosítás díjának befizetéséről ne feledkezzünk el, talán a leginkább célravezető mód az lehet, hogyha vállalni tudjuk az éves egyszeri díjfizetést. Ezzel egy egész évre le van a gondunk és amikor a biztosítást meg kell újítani, vagy netán átkötünk más társasághoz, akkor ismét kifizetünk egy éves díjat, így rengeteg kellemetlenségtől megmenekülhetünk.
Ugyan ilyen megbízható megoldás lehet az átutalással történő fizetési mód választása, hisz ha utolsó napra hagyjuk az utalást, ma már akkor is négy órán belül a címzetthez érkezik a pénz. A legkevésbé jó megoldás a csekken történő fizetés, erről lehet a legkönnyebben megfeledkezni, arról nem is beszélve, hogyha a határidő utolsó napjára hagyjuk a csekk feladását, már ki is csúsztunk az időből, mivel ezen a módon több, mint 10 napig utazik a pénz. Megéri higgyék el odafigyelni és szem előtt tartani, hogy megfelelő időben elindítsuk a befizetést, hisz a fedezetlenségi díj napi összege elérheti akár a hatezer forintot is. Azt sem tudja minden üzembentartó, hogy ha beleesik ebbe a hibába és felbontják a szerződését, akkor még attól a lehetőségtől is elesik, hogy biztosítót válthasson, mert ilyen esetekben csak ugyan annál a társaságnál köthetünk újra kötelezőt, ahol az adott szerződés megszüntetésre került díjnemfizetés okán.