Fontos – 2013.10.01.-től a PSZÁF összeolvadt a MNB-vel. Ezen idő után a PSZÁF eddigi feladatát már az MNB fogja ellátni:

PSZÁF – MNB összeolvadás

A PSZÁF a pénzügyi szektor legfontosabb ellenőrző szerve. Alapításáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény rendelkezik. Magát a szervezetet 2000. április 01-én hozták létre. Előtte a pénzügyi területen tevékenykedő vállaltok, szolgáltatók, és egyéb szervezetek ellenőrzése a Pénzügyminisztérium jogkörébe tartozott, majd később a kialakult ágazati felügyelek hatáskörébe. Országos hatáskörrel rendelkezik, olyan közigazgatási szervként, amelyet a kormány irányítása alá tartozik, ugyanakkor felügyeletét a mindenkori pénzügyminiszter látja el. Fontos tudni még ezzel kapcsolatban, hogy bár a kormány irányítja, és a pénzügyminiszter felügyeli működését, feladatkörében nem utasítható. Önálló jogalkotó jogosítványa a PSZÁF-nak nincs, de javaslatokat, ajánlásokat tehet, vagyis magában a jogalkotásban részt vehet. Hatáskörébe tartoznak a pénzpiacok, tőkepiacok szereplői, de a biztosítási szolgáltatást nyújtó vállalkozások, és szervezetek is. A PSZÁF, amikor rendelet alkot, illetve ellátja engedélyezési tevékenységét, amikor előterjesztések, indítványok, ajánlásokat útján útmutatást nyújt illetve vizsgálatok végrehajtása alkalmával, tanulmányai és analízisei közkézre adásával, és végül, de nem utolsó sorban intézkedései foganatosításával legalapvetőbb funkciójának tesz eleget, ami nem más, mint szolgálni annak a tágabb közönségnek az érdekeit, amelytől a megbízatását is nyerte.

A Felügyelet tevékenységi köre sokoldalú. Feladatai közé tartozik többek között a pénzpiacok tevékenységének felügyelete, áttekinthető, stabil, és prudens működésük biztosítása, ellenőrzése. Rendeleteivel, szabályzataival, illetve egyéb eszközeivel a gazdaság pénzügyi területének stabil, és folyamatos működésének biztosítása, az egyes ágazatok működését veszélyeztető kockázatok kiszűrése, megelőzése, illetve annak bekövetkezése esetén káros hatásainak csökkentése, és magának a kockázatnak a megszüntetése. Az észlelt visszaélések megszüntetése, komolyabb szabályszegések esetén annak helyreállításáról való gondoskodás, illetve büntetés, bírság kiszabása, sőt egyes esetekben a működési engedély bevonásával a tevékenység teljes szüneteltetése, illetve akár a piacról való végleges kivezetés is. Ama jogkörének köszönhetően, mellyel lehetősége van eldönteni, hogy Magyarország területén kik végezhetnek pénzügyi szolgáltatásokat- ugyanis a működési engedélyek kiadása a PSZÁF hatáskörébe tartoznak-, nagyban hozzájárul a pénzügyi piac tisztaságának megteremtéséhez, illetve a tisztességes piaci magatartás, és piaci verseny kialakulásához. Kiemelten fontos tevékenysége még maguknak a fogyasztóknak a védelme, illetve azok pénzügyi tudatosságának lehető legteljesebb növelése. Nem elhanyagolható kihívás a PSZÁF számára a pénzügyi rendszerekben, szolgáltatókban való bizalom erősítése. Gondoskodik arról, hogy a különféle pénzügyi szolgáltatások igénybevevői minden olyan információt megkapjanak, amelyekkel csökkenthetik döntéseik kockázatát. Végül meg kell említenünk még a nemzetközi szinten történő képviselését a magyar pénzügyi érdekeknek, illetve a nemzetközi normáknak, EU-s kötelezettségeknek, előírásoknak a magyar pénzügyi rendszerbe való átültetésének biztosítását, koordinálását.

A PSZÁF elnökének a személyére a miniszterelnök tesz javaslatot, majd a köztársasági elnök nevezi ki. Az elnök munkáját két alelnök segíti, akiket a PSZÁF elnöke jelöl ki. A felügyeleti tanács, mely a Felügyelet vezetését látja el szintén egy elnök vezetése alatt helyezkedik el, kinek személyéről szintén a miniszterelnök tesz javaslatot, majd az országgyűlés választja meg, aki aztán annak meghallgatását is végzi. A felügyeleti tanács 3-5 tagból áll. Meg kell még említenünk a Felügyelet hivatalát, melynek az élén egy főigazgató áll, akinek két helyettese van. A főigazgatót miniszteri javaslatra a miniszterelnök nevezi ki. A mandátumok hossza ezeknél a vezetőknél 6 év.